Lakossági: +36 20 33 13 999 / Viszonteladói: +36 20 434 7422 robotka.tamas@tisztaenergiak.hu

NAPELEMMEL A FÖLDÉRT, A KÖRNYEZETÉRT

 

 

 

 

Cikk a hvg.hu-n a napelemek környezeti hatásáról

Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.

Lassan, de biztosan napenergia-termelő nagyhatalommá érik az Egyesült Királyság. Már tavaly augusztusban robbanásszerű terjedésről árulkodtak a statisztikák; egy év alatt mintegy 153 százalékos növekedést ért el az ágazat, és ha a lendület nem is tarthat a végtelenségig, lassan nagyobb napelem-kapacitással rendelkeznek majd a britek, mint amennyit a Paksi Atomerőmű termel.

A saját atomerőmű építési projektjükkel zátonyra futott szigetországban – velünk ellentétben – az új irányt, ha tetszik: alternatívát is kijelölték már az energetikában: mind jobban beledőlnek a szélenergiába is, motorjai lettek az új rendszerű vízenergiás innovációknak, és lám: az Egyesült Királyságban megéri több lapot is feltenni a fotovoltaikus rendszerek terjedésére.

Érdemes visszaidézni: a napokban szenzációként terjed el a hír, hogy Németországban múlt vasárnap negatív árig jutott el az áram a villamos energia rendszerben annak köszönhetően, hogy a megújulók csúcsra jártak, és a termelő-fogyasztói körben kevesebb fogyasztás volt mint termelés. Nos, a briteknél ez a jelenség már tavaly augusztusban „megesett”. Mielőtt még a német-francia versengésbe belemélyednénk, itt jeleznénk azt is, hogy az első brutális napenergiás rekordot viszont a németek produkálták még 2013-ban.

Eleget süt a Nap az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy ez a látvány mára mindennapossá váljon
© Solar Trade Association

Arról azonban eddig szinte egyáltalán nem esett szó (tudományos tanulmány szintjén legalábbis nem találkoztunk vele), hogy a napsugarak villamos energetikai hasznosítására létrehozott gazdaságok milyen hatással vannak a környezetükre. (Úgy értve ezt a kérdést, mint ahogyan a szélfarmokat az alacsony frekvenciás búgásért, a madarak vonulási útjának keresztezéséért és a szélirányok megváltoztatásáért is szokás – többnyire alaptalanul – kárhoztatni, és úgy is, ahogyan a szénerőművek környezeti hatásait, vagy a zagytereik élővilágát tűzik gyakorta zászlóikra elrettentésül a természetvédők.) Nos, ez a hiány is megszűnt, mivel a Solar Trade Association jóvoltából elkészült tanulmány éppen ezt vizsgálta.

A „Napenergia gazdaságok hatása a helyi biodiverzitásra” címmel készült, 53 oldalas összehasonlító tanulmány legfőbb megállapítása az, hogy

“a napelem parkok biológiai értelemben szinte nem is hagynak lábnyomot működésük során”.

A kutatók szerint az ilyen létesítmények pozitív hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre vonatkozó elvárásoknak mind a növény, mint az állatvilág tekintetében, feltéve, hogy megfelelő gazdálkodási terv készült a földterületre. Sőt: azt is megállapították, hogy az Egyesült Királyságban a napelemek a fokozottan védett területeken is telepíthetők úgy, hogy a megjelenésük ne változtassa meg az élővilág addig jelen lévő bőségét.

 

forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160512_napelemfarm_biologiai_labnyom_egyesult_kiralysag_sta_napenergia

 

 

 

 

 

Károsítja a környezetet a napenergia hasznosítása?

A BME OMIKK  tanulmánya

A napenergia felhasználása „tiszta”, „zöld” energiatermelést tesz lehetővé, azaz nem szennyezi a környezetet – legalábbis ez a közvélekedés, sőt a szakmai közmegegyezés is. A pontosabb vizsgálatok azonban kimutatnak környezeti terheléseket, még ha azok abszolút és relatív értelemben egyaránt kicsinyek is. Az összeállítás elemzi az egyes technológiák környezetet károsító hatásait és azok csökkentésének lehetőségeit.

 

Minden energiatermelő és -továbbító rendszer károsítja a környezetet. A hagyományos módon fosszilis energiahordozókat felhasználó – zömmel elégető – technológiák közismerten súlyosan környezetkárosító hatásúak, elsősorban a levegő szennyezése révén. Az alternatív, megújuló energiahordozók amellett, hogy korlátlanul rendelkezésre állnak, környezetbarát mivoltukkal is hódítanak.

A napenergia felhasználása „tiszta”, „zöld” energiatermelést tesz lehetővé, azaz nem szennyezi a környezetet – legalábbis ez a közvélekedés, sőt a szakmai közmegegyezés is.

A továbbiakban következő elemzés a dolgok mélyére hatol, és ha nem is túl nagy mértékű, de mégis kimutatható környezetkárosító hatásokat tár fel, megvizsgálja a környezetszenynyezés szóba jöhető forrásait, lehetőség szerint számszerűsíti azokat, és sorra veszi a megszüntetés vagy csökkentés lehetőségeit.

A napenergia felhasználásának előnyei

Mielőtt  a  károsító  hatások  terítékre  kerülnek,  érdemes  összefoglalni  az  egyensúly  és az objektivitás kedvéért a napenergia felhasználásának fontosabb előnyeit, jó tulajdonságait:

  • Megújuló  jelleg,   kimeríthetetlen   forrás (legalábbis néhány millió éven belül …)
  • A levegő szennyezésének hiánya – főleg a CO2, de a NOx, SO2, por kibocsátásának teljes elmaradása nagy előny a fosszilis energiahordozókkal szemben
  • A leromlott bányászati-ipari területek rekultivációjának lehetővé válása
  • Szükségtelenné válik a villamos távvezetékek építése (hálózattól független működés esetén, például távol eső vidékeken)
  • A víztartalékok minőségének javulása.

Ezeken az inkább műszaki-gazdasági szempontokon túl néhány fontos társadalmi jellegű előny is felsorakoztatható:

  • az országok energetikai függetlenségének növekedése,
  • munkahelyek teremtése,
  • az energiaforrások diverzifikálása és biztonsága,
  • az energiapiacok liberalizálásának támogatása,
  • az elmaradott távoli vidékek villamosításának támogatása a  fejlődő országokban.

A napenergia-hasznosítás környezetkárosító hatásainak összefoglalása

Ezek a hatások csekélyek, és különféle intézkedésekkel megszüntethetőek vagy csökkenthetőek, de fontos tudni róluk, és érdemes megvizsgálni az enyhítés lehetőségeit (lásd 1. táblázat).

A hatások mértékeit a 2. táblázat mutatja be. Az értékek egymáshoz viszonyítva értendőek, abszolút értékük igen csekély. „Központi” alatt nagyteljesítményű, központosított létesítményt kell érteni, „helyi” alatt pedig elosztott, a felhasználónál, gyakorlatilag a lakóházakon vagy azok közelében telepített, viszonylag kisteljesítményű berendezések értendőek.

A továbbiak az egyes technológiák káros hatásait és azok elkerülésének módjait részletezik.

A napkollektorok környezeti hatásai

A napkollektoros rendszerek jelentős anyagfelhasználást igényelnek gyártásuk során, működésük közben viszont alig valamennyit. Környezetterhelő hatásukat az 1. táblázat szempontjai szerint csoportosítva érdemes részletesen elemezni, amelyet az alábbi linkre kattintva tölthetnek le.

A napenergia felhasználásának környezetterhelő hatásai és azok elkerülésének lehetőségei. 

2. táblázat

A napenergia-felhasználás negatív környezeti hatásainak mértéke.

Területfoglalás

Ezt a hatást a berendezések jellemzői határozzák meg. A kis/közepes teljesítményű, lakásonkénti vízmelegítő és a levegőt hűtő-fűtő rendszerek nem foglalnak el semekkora területet sem, mivel általában a már meglevő házak tetőire telepítik azokat. A kis hőmérsékletű közösségi távfűtő rendszerek szintén nem  foglalnak  el  másra  használható  területet, mivel  zömüknél  általában  szintén  a  már meglevő házak tetőire telepítik a sugárzást begyűjtő felületeket. A hőtárolás igényelhet további területet. A magas hőmérsékletű, nagy teljesítményű rendszerek ellenben a hőt koncentráló gyűjtőfelületek miatt nagyobb területet igényelnek. Ezek a hatások is elke-ülhetőek  azonban,  ha  a  létesítményeket  az ökológiai szempontból fontos helyektől távol telepítik.

Vizuális hatások

Ezen a területen jelentős változások vannak folyamatban napjainkban. Korábban az integrálás egyben a láthatatlanságot is jelentette, vagyis a napenergetika elemeit illett elrejteni, beolvasztani a környezetbe. Az új energiatudatosság változást hoz e téren: a lakók kezdenek büszkék lenni arra, hogy hasznosítják a napenergiát, az építészek pedig lassan felfedezik a panelek esztétikai értékeit. Az esztétikum persze ízlés dolga, mindenesetre a gyártók arra törekszenek, hogy a kollektorok minél kevésbé különüljenek el a felülettől, és minél inkább a burkolat természetes részeként hassanak.

Központi telepítésű rendszerek terhelései

Főleg a zaj (itt is inkább az építkezés során), illetve a  tájképet  elcsúfító  hatás  jöhet  szóba ebben az esetben. A létesítményeket a természeti szépségektől, sűrűn lakott területektől távolra kell telepíteni, így ezek a hatások teljesen kiküszöbölhetőek.

A napelemes rendszerek környezeti hatásai

A napelemeket általában a környezetre ártalmatlannak tartják, mivel sem zajt, sem kémiai szennyezőket nem bocsátanak ki. A városi környezetben a napelemtáblák tűnnek fel a leginkább a megújuló energiák átalakító közül, kiváltva a hagyományos burkolatokat az épületeken. Természetvédelmi területeken is szívesen látott energiaforrások, mivel szükségtelenné teszik a természeti tájat elcsúfító villamos távvezetékeket. Ez a technológia sem mentes azonban a kisebb környezetterhelésektől.

Területfoglalás

A   napelemes   modulok   felülete   viszonylag nagy, különösen nagyteljesítményű rendszerek esetén, és csak egymás mellé lehet elhelyezni őket a megfelelő besugárzás elérése céljából. A természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk  ezért  viszonylag  jelentős,  bár  függ  a táj topográfiájától, az érzékeny ökoszisztémáktól  való  távolságtól  és  a  biodiverzitástól. Az építkezés során szükséges jelentős földmunkák és anyagszállítás is fokozzák ezt a terhelést. Korábban művelt területek elfoglalása  esetén  a  rendszerekkel  szemben  olykor megnyilvánuló ellenérzések forrása általában a gazdálkodók érzelmi kötődése a termőföldhöz.

Szennyezők rendszeres vagy baleset miatti kibocsátása

A   napelemek   normális   működése   semmilyen káros kibocsátással nem jár. Néhány technológiánál  tűz  esetén  (például  CIS  és CdTe) mérgező anyagok kerülhetnek kis mértékben a levegőbe. Nagyteljesítményű központi   rendszerek   üzemzavara   esetén   a káros   kibocsátás   mértéke   észlelhető   nagyságot érhet el, csekély munka- és közegészségügyi kockázatot okozva. Az ilyen létesítményekben ezért fel kell készülni a tűzesetekre mind  az  anyagi  eszközök,  mind a  személyzet  oktatása  terén.  Másik,  szintén kis kockázatot jelentő talaj- és talajvíz-szennyezési lehetőség lehet az anyagok nem megfelelő tárolása.

Vizuális hatások

A napelemek elcsúfító hatása jelentős különbségeket mutat városi környezetben, illetve védett  természeti  tájak  közelében.  A  korábban már említett változás az épületeken látható napenergetikai modulokat illetően itt is tapasztalható, de megfelelő tervezéssel ezek a hatások jó irányba befolyásolhatóak:

  • Optimális építészeti  megoldások  keresése az épületek elcsúfításának csökkentése céljából. A nagy irodaépületek és bevásárlóközpontok burkolóanyagaként a napelemek új hatások elérésére serkenthetik az építészeket. Az esztétikai értéken felül a napelemtáblák árnyékoló és hőszigetelő hatást is képesek kifejteni;
  • A nagyteljesítményű központi napelemes rendszerek telephelyeinek megfelelő kiválasztása (távol eső, sivatagos jellegű tájakra);
  • Színek használata nagyteljesítményű központi napelemes rendszerek kivitelezésekor.

Természeti erőforrások kimerítése

A mai napelemek gyártása eléggé energiaigényes tevékenység (főleg az egykristályos és polikristályos technológiák), és jelentős az anyagfelhasználás is. A vékonyréteg-technológia mindkét szempontból előnyösebb, emellett jóval kevesebb adalékanyagra van szükség,

amelyek közül az indium, tellur és gallium ártalmatlanok,  de  a  kadmium  mérgező.  A CdTe technológiánál a kadmium 0,001%-a szabadulhat ki a gyártás során, ez 0,01 g/GWh-nak felel meg. Emellett a kadmium a cink gyártásának mellékterméke, ha nem használják fel félvezetőgyártáshoz, akkor a környezetbe távozik. A gyártás környezetszennyező hatásait a következő intézkedésekkel lehet csökkenteni:

  • vékonyabb rétegek felvitele,
  • a koncentrátoros technikák alkalmazása,
  • hatékonyabb anyagfelhasználás,
  • biztonságosabb anyagok használata,
  • a használt panelek újrafelhasználása.

Levegőszennyezés

A működés során semminemű levegőszennyezés nem tapasztalható, ezért a teljes életciklusra vizsgálva a levegőszennyezésért elsősorban a gyártás a felelős, a modulok szállításának szennyező  hatása  a  gyártásénak  mindössze 0,1–1%-a. A mérések szerint az egykristályos és polikristályos technológiák esetén a legfontosabb szennyező gázok kibocsátása fajtánként 2–5 kg/kWp között alakul.

Zajártalmak

A működés során semminemű zaj nem tapasztalható, ezért a teljes életciklusra vizsgálva a zajártalmakért is elsősorban a gyártás a felelős. A szerelés is jár némi zajjal a helyszínen, ez azonban nem haladja meg az építkezéseknél szokásos mértéket.

Hulladékképződés

A villamos hálózatra kötött rendszerek semmilyen hulladékot nem okoznak, veszélyes hulladékok elsősorban a hálózattól független rendszerekben az energiát tároló akkumulátorok miatt keletkeznek.

Napkollektoros-villamos rendszerek környezeti hatásai

Ezek a rendszerek nagyon kis számban fordulnak elő a gyakorlatban, ezért valóságos környezeti kockázatuk minimális. Ezek általában nagy teljesítményű, központi telepítésű rendszerek, reflektorokat és energiagyűjtőket tartalmaznak, a koncentrált napenergia gőzt termel, innentől kezdve az erőmű felépítése lényegében egyezik a hagyományosakkal.

Maga az energiatermelés teljesen mentes a káros anyagok kibocsátásától, a gyártás és építés szennyező hatásai általában elmaradnak a hagyományos erőműveknél tapasztaltaknál. A területfoglalás a legkisebb a napenergia többi felhasználásához viszonyítva, a telepek általában elhagyatott, sivatagos tájakon létesültek. Emiatt a vizuális hatások is jelentéktelenek, a legjelentősebb szerepe ebben az általában magas torony tetejére helyezett energiagyűjtőknek van. A szélturbinákhoz és gázturbinákhoz képest  kismértékű  zaj  hatása  sem  lényeges ezen okból.

A gőzt termelő alrendszerek és a hűtésük sok vizet igényel. Ez vegyi és termikus szennyező hatással lehet a környék vízháztartására.

Összefoglaló következtetések

A napenergia hasznosítását megújuló jellege mellett a környezetszennyezés szinte teljes hiánya jellemzi, különösen a hagyományos energiaforrásokhoz viszonyítva. Markánsan megjelenik ez a tulajdonság olyan meteorológiai és levegőmérő állomások energiaellátásánál, amelyek így függetlenek lehetnek a villamos hálózattól, és a környezet megóvását szolgálják.

A társadalmi-gazdasági hatások közül kiemelkedik az energiaforrások diverzifikálása, az államok energiafüggetlensége és a távoli vidéki körzetek villamosításának elősegítése.

Mint minden emberi tevékenység, a napenergia hasznosítása is okoz környezetszennyezést.

Ez azonban abszolút mértékben is igen alacsony, és különösen az a kiváltott hagyományos, fosszilis energiahordozókra alapozott energiatermeléshez képest. Még ez a minimális környezetterhelő hatás is csökkenthető, sőt megszüntethető körültekintő tervezéssel, fejlett technológia alkalmazásával és a helyes üzemeltetési gyakorlat révén.

Összeállította: Kis Miklós

Irodalom

[1] Tsoutsos, T.; Frantzeskaki, N.; Gekas, V.: Environmental impacts from solar energy technologies. = Energy Policy, 33. k. 3. sz. 2005. febr. p. 289–296[2]  Az EU Bizottságának energetikai és környezetvédelmi kutatási honlapja, EESD: Scientific and technological references, energy technology indicators. = http://www.cordis.lu/eesd/src/indicators.htm

forrás: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2005/03/0309.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

100% megújuló energia mindenkinek – kiszámoltuk, megvalósítható

Budapest, 2015. szeptember 29. – A 2050-ig 100% megújuló energiára történő átállás költségei megtérülnek a fosszilis üzemanyagok költségeinek megspórolásából – erre az eredményre jutott a Greenpeace friss tanulmánya, amely a Német Űrkutatási Központtal (DLR) együttműködve készült. Az átállás a munkahelyek számát is növelné: csak a napenergia-ipar annyi embert foglalkoztatna, mint amennyit ma a szénipar.

A Greenpeace most megjelent Energia[Forradalom] tanulmánya részletes útmutatót ad arra, miként tudjuk kivezetni a fosszilis energiahordozókat, megszüntetni a szén-dioxid-kibocsátást, és 100%-ban átállni a megújuló energiahordozók használatára 2050-re.

„A megújuló energia az elmúlt években olyan robbanásszerű terjedésnek indult, amellyel szinte senki nem számolt: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Goldman Sachs vagy az USA energiaügyi minisztériuma sem. A Greenpeace forgatókönyve viszont mindenkinél pontosabban előrejelezte az előző évek trendjeit” – mondta Hunyadi Réka, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, az egyesült államokbeli Meister Consultants Group tanulmányárahivatkozva.

A most nyilvánosságra hozott, a Német Űrkutatási Központtal (DLR) együttműködésben készültEnergia[Forradalom] című tanulmány friss kiadása egyszerre nyújt megoldást a fenntarthatatlan energiahasználat és a globális felmelegedés problémájára. Az elemzés a Nemzetközi Energiaügynökség 2014-es kitekintéséhez képest vázol fel alternatív forgatókönyvet. Az IEA-tanulmány 2012–50 között 56%-os CO2-kibocsátás-növekedéssel számol, amely katasztrofális, 3,6 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetne. A Greenpeace forgatókönyve szerint azonban 2050-re a szén-dioxid-kibocsátások teljesen megszüntethetőek, amihez a forgatókönyv mind a villamosenergia- és a hőtermelésben, mind pedig a közlekedésben biztosítja az átállást a 100%-ban megújuló energiaforrásokra.

A megújulókra történő átállás a villamosenergia-termelésben lehet a leggyorsabb. Itt az energiaforradalom már el is kezdődött. A 2012-ben megtermelt energia 21%-a, a 2014-ben épített erőművek által termelt áram 60%-a származott megújuló energiaforrásokból.

A hőtermelésben elsődleges szempont lenne az energiahatékonyság. Megfelelő intézkedésekkel a mai hőigényt mintegy 33%-kal lehetne csökkenteni.

A közlekedési szektor jelenti a legnagyobb a kihívást. Fokozatos átállás kell az elektromos közlekedésre, illetve célzott támogatások az elektromos járművek, valamint a hidrogénnel vagy egyéb, megújuló energiával előállított szintetikus üzemanyagok terjedésére.

A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint a villamosenergia-igény a mai duplája lesz – még kötelező érvényű energiahatékonysági intézkedésekkel együtt is. Ezt az energiaigényt csak decentralizált és rugalmas ellátási rendszerekkel, számos megújuló és tárolási technológiát használva lehet kielégíteni. Mindennek kiépítési költsége óriási, azonban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia kivezetésével megszűnő üzemanyagköltségeken megtakarított összeg bőven fedezni tudja a beruházást. Így 2035-re meg tudunk válni a legkárosabb energiaforrástól, a lignittől, 2045-re a széntől, azt követően az olajtól, és végül 2050-re már a gázra sem lesz szükség.

A nukleáris energia sem megoldás. Bár az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb, mint a fosszilisalapú energiatermelésé, drágaságuk és az emberi egészségre, valamint a környezetre való veszélyességük miatt használatuk egyre inkább háttérbe szorul. A nukleáris energia jelenleg már csak az energiatermelés 11%-át, és a végső energiafelhasználás 2,3%-át fedezi. Az atomenergia az OECD-előrejelzések alapján sem jelentene hosszú távon megoldást az energiaigényekre. A reaktorok fűtőanyagához szükséges uránérc globális tartalékai végesek, és a világszervezet kalkulációi alapján a század második felére el is fogyhatnak.

A környezetvédő szervezet forgatókönyve szerint a munkaerőpiacra is kedvezően hatna a tiszta energiára való átállás. A Greenpeace előrejelzései szerint a napenergia-ipar 2050-re annyi munkaerőt tud majd foglalkoztatni, mint amennyit most a szénipar. A szélenergia-iparban pedig kétszer annyi munkahely lesz, mint amennyi jelenleg az olaj- és a földgáziparban együttesen.

Az Energia[Forradalom] tehát bebizonyítja, hogy a megújulókra való átállás előtt nem tornyosulnak hatalmas közgazdasági és technológiai akadályok. Csupán a politikai akarat hiányzik, hogy a fosszilis energiahordozók és az atomenergia támogatása helyett az energiahatékonysági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások elterjedését részesítsék előnyben a kormányok. Az év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson azt várjuk a világ vezetőitől, hogy igazán eredményes klímaegyezményben állapodjanak meg a 100%-ban megújuló energiára való átállás érdekében.

forrás: Greenpeace

 

Ha Ön is szeretne egy napelemes rendszert, ide kattintva kérhet árajánlatot.

Ha kérdése van napelemes rendszereinkkel kapcsolatban keressen fel minket a kapcsolati oldalon található elérhetőségeink egyikén.